Barátnőmmel együtt töltöttük a délelőttöt, és kávézás közben azon elmélkedtünk, hogy mi mindenben változtunk a gimis éveink óta. Felelevenítettük a régi időket, és kutattuk az okokat, hogy miért érezzük mostanában magunkat ennyire fáradtnak és enerváltnak. Mármint ahhoz képest, mint mikor még nem voltunk családanyák.
20 kontra 35
Amikor húszévesek voltunk, akkor sok mindenben könnyebb és egyszerűbb volt az élet. Azon gondolkodtunk, hogy
- mit vegyünk fel a bulira, suliba, a kukát levinni,
- honnan szerezzük be a megjelent zenei CD-k másolatát,
- ki – kivel – hova megy, mit beszél, milyen kapcsolatok kezdődnek vagy végződnek a közelünkben,
- milyen trend alapján sminkeljünk,
- hol keressük meg a pénzt, amit aztán a hétvégi buliban elverünk,
- hova utazzunk el egy hátizsákkal,
- melyik havernál bandázzunk esténként,
- melyik sztár énekesnőre/színésznőre hasonlítsunk
Aztán betöltöttük a harmincat is, férjhez mentünk, gyerekeink lettek. Fáradékonyabbak vagyunk, hamarabb elkeseredünk, biztos jövőre vágyunk.
35 évesen:
- nem sminkelünk ok nélkül,
- a ruhaboltban kikacsintunk a kényelmes cuccokra,
- nem pletykálunk, mert tudjuk, hogy bennünket is utolér,
- egyre többet beszélgetünk az eü. intézményekben szerzett élményeinkről,
- azzal poénkodunk, hogy a következő szülinapunkra gyógyszeradagolóval lepjük meg egymást,
- nem értjük a kamaszokat, viszont megértjük a szüleinket,
- finom és egészséges ételeket főzünk,
- óva intjük gyermekeinket attól a kamaszkortól, amit mi éltünk,
- kiállunk magunkért, másokért,
- külföldre mennénk, de elhalasztjuk akkorra, mikor a gyerekek már nagyobbak lesznek,
- a szórakozóhelyek valahogy már egyre nehezebben felelnek meg az igényeinknek,
- örömmel érünk haza a nap végén, és önként, dalolva vesszük át a kényelmes otthoni ruhánkat
Húszas éveinkben vagány ruhákat hordtunk, a hajunk csodás, a bőrünk sima, az idomaink feszesek voltak. Sokat aludtunk, rengeteget nevettünk és a mának éltünk.
Ennek ellenére nem sírjuk vissza azokat az időket. Vagy legalábbis nem mindig. Sok előnye van annak, hogy eltelt rajtunk 15 év:
- értékeljük az időt, amit a szüleinkkel tölthetünk,
- képesek vagyunk kifizetni amit rendeltünk,
- érzékenyek vagyunk mások problémáira, segíteni is tudunk.
- magunknak megvenni a ruhatárunkat,
- nyíltan beszélünk a pszichológusnál
- szépirodalmat olvasunk divatlap helyett,
- belátjuk a hibáinkat,
- nem félünk a csendben,
- sapkát húzunk, ha fázunk,
- nem pirulunk el, ha valaki bókol nekünk,
- nem kell kölcsönkérni a papa kocsiját,
- rájöttünk, hogy véges az életünk,
- nem titkolózunk a szüleink elől,
- az ész többet számít, mint a kinézet
- megelégszünk az elég jóval
- céljaink vannak, amiért képesek vagyunk küzdeni.
Akár smink nélkül is.
