Azt mondta egy férfi ismerősöm, hogy nagyon könnyű nekünk, nőknek, hiszen bármit elérhetünk, amit csak akarunk, és nem kell különösebben megerőltetni magunkat az ügy érdekében. Elég szépen nézni, mosolyogni, csicseregni és máris a férfiak többsége megteszi, amit kérünk, méghozzá úgy, hogy nem is veszi észre az irányításunkat. Néhány legyártott krokodilkönny, mély dekoltázs és jár az emelt fizetés, az elengedett túlóra, a jobb parkolóhely.
Nem vettem bóknak. Nem vettem elismerésnek. Nem adtam igazat.
- Nem azért vagyok nő, hogy cselszövéssel irányítsam a férfit.
- Nem azért vagyok kedves nő, hogy elcsábítsam a férfit.
- Nem azért vagyok érdeklődő nő, hogy magamhoz édesgessem a férfit.
- Nem azért vagyok nőiesen öltözködő nő, hogy ezzel ágyba hívjam az idegen férfit.
- Nem azért vagyok rúzshasználó nő, hogy azt üzenjem, könnyű préda vagyok.
- Nem azért vagyok mini szoknyában, hogy azt sugalljam, szexre vágyom.
- Nem azért vagyok beszédes nő, hogy túlzott közvetlenségre bátorítsam a férfit.
- Nem azért vagyok érzékeny nő, hogy ezzel zsaroljam ki a megmentésem.
- Nem azért vagyok nő, hogy vetélytársa legyek a férfiaknak.
Azért vagyok érző lelkű, nyitott gondolkodású és tudásra éhes nő, mert így leszek erős, jelenben élő, de a jövőre készülő, cselszövésektől mentes ember.
